Zenei nevelés: ének, zene, énekes játékok, gyermektánc
A zenei nevelés beépül az óvodánk mindennapjaiba, hiszen a gyermekek mondókákat, dalokat tanulnak, a napi tevékenységeket dallal kísérik. Van dalunk a kézmosásról, az öltözködésről, stb. Ezek a dalok részeivé válnak a gyermekek tevékenységeinek, hiszen általa megtanulják, milyen sorrendben végezzék pl. a kézmosást, mindeközben pozitív érzelmek kapcsolódnak hozzá, mely óvodai életük meghatározó élményévé válnak.
Az óvodáskori zenei nevelés a gyermek értelmi és érzelmi fejlődése szempontjából egyaránt elengedhetetlen. A zenehallgatás és az éneklés mindenkiből érzelmeket vált ki, ezáltal a kisgyermekek megismerik, mit jelent az, ha valaki vidám, boldog, vagy épp szomorú. De kialakul zenei ízlésük is, meg tudják fogalmazni mi az, ami tetszik nekik és mi az, amit nem szeretnek. A gyermekeket igyekszünk megismertetni többféle zenei stílussal, vigyázva arra, hogy igényes zenét mutassunk be nekik a gyermekek számára íródott zeneirodalom mellett.
A zenélés során fejlődnek szociális képességeik is, a zene ugyanis együttműködésre tanítja őket, formálja a közösséghez tartozás érzését. Ha a gyermekek közösen, hangszerekkel együtt énekelnek, megtanulnak odafigyelni egymásra és a pedagógusra is, valamint megtalálják helyüket a csoportban.
A zenei képességek fejlesztésével – különböző mértékben ugyan – intenzívebb fejlődésnek indul a gyermek valamennyi képessége.
A gyermek személyiségfejlődésében észrevehető pozitív változásokat idéz elő az alább felsorolt zenei nevelési eszköztár.
A dalos táncos játékok:
Mozgásformái kedvező feltételeket teremtenek a gyermekek mozgásának fejlődéséhez, hiszen harmonikusan dolgoztatja az egész testet, összerendezi a mozgásokat, fejleszti az egyensúlyérzéket, a ritmusérzéket. A kevésbé aktív gyermeket is arra ösztönzi, hogy bekapcsolódjon a tevékenységbe. A nagymozgások fejlesztéséhez a fizikai állóképesség növeléséhez is jó alapot adnak a dalos játékok.
Az egyensúlyérzék fejlesztésére külön figyelmet kell szentelni, mivel ez a képesség – megfelelő inger gazdag környezetben – különösen jól fejlődik az óvodáskorban. Kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. Ahhoz, hogy ráérezzenek a mozgás ritmusára, az egyensúlyérzék bizonyos fejlettsége szükséges, ugyanakkor ezt a ritmikus mozgás erősíti, fejleszti.
A finom motorika fejlesztésére is jó lehetőséget nyújtanak az óvodai zenei tevékenységek. A ritmus és dallamhangszerek megszólaltatása fejleszti a szem-kéz, valamint a két-kéz koordinációját, a kezek és ujjak összehangolt mozgását.
A mozgás közben szerzett tapasztalat hatására könnyebben igazodunk el a térben és a téri irányok ismerete szinte észrevétlenül fejlődik. Kialakításakor nemcsak a gyakorlati fejlesztés lényeges, hanem hogy ismerje és értse a térirányokkal kapcsolatos nyelvi formákat. Nagy figyelemkoncentráció érvényesül akkor is, amikor a magasabb-mélyebb hangot vagy dallamvonalat kézmozdulattal szemléltetjük a térben.
A vizuális memória fejlődését a játékhoz vagy dalhoz bemutatott mozgások nagymértékben fejlesztik. A zenei nevelésnek kiemelt szerepe van a hallott információk feldolgozásának fejlesztésében. Hangforrások helyének meghatározása, különböző zörejhangok, vagy hangszerek hangjának megfigyelése, felismerése.
Mindezek alapján elmondható tehát, hogy a gyermekek zenei fejlesztése nem csak zenei tehetségük fejlesztését szolgálja, hanem általa érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak.